Az oldott oxigén a vízben oldott oxigén mennyiségére utal, általában DO-ként rögzítve, milligramm oxigén per liter vízben kifejezve (mg/l vagy ppm).Egyes szerves vegyületek az aerob baktériumok hatására biológiailag lebomlanak, ami felemészti a vízben lévő oldott oxigént, és az oldott oxigént nem lehet időben pótolni.A víztestben gyorsan elszaporodnak az anaerob baktériumok, a szerves anyag pedig a korrupció miatt feketévé színezi a víztestet.szag.A vízben oldott oxigén mennyisége a víztest öntisztító képességének mérésére szolgál.A vízben lévő oldott oxigén elfogy, és rövid idő alatt visszaáll a kiinduló állapot, jelezve, hogy a víztest erős öntisztító képességgel rendelkezik, vagy a víztest szennyezettsége nem súlyos.Ellenkező esetben ez azt jelenti, hogy a víztest súlyosan szennyezett, az öntisztító képessége gyenge, vagy akár az öntisztító képessége is elveszett.Ez szorosan összefügg a levegőben lévő oxigén parciális nyomásával, a légköri nyomással, a víz hőmérsékletével és a víz minőségével.
1. Akvakultúra: a vízi termékek légzési igényének biztosítása, az oxigéntartalom valós idejű monitorozása, automatikus riasztás, automatikus oxigénellátás és egyéb funkciók
2. Természetes vizek vízminőség-ellenőrzése: A vizek szennyezettségi fokának és öntisztító képességének kimutatása, valamint a biológiai szennyezések, például a víztestek eutrofizációjának megelőzése.
3. Szennyvízkezelés, ellenőrző indikátorok: anaerob tartály, aerob tartály, levegőztető tartály és egyéb mutatók a vízkezelés hatásának szabályozására szolgálnak.
4. Fémanyagok korróziójának szabályozása az ipari vízellátó csővezetékekben: Általában ppb (ug/L) tartományú érzékelőket használnak a csővezeték szabályozására, hogy nulla oxigént érjenek el a rozsda megelőzésére.Gyakran használják erőművekben és kazánberendezésekben.
Jelenleg a piacon legelterjedtebb oldott oxigén mérő két mérési elvet alkalmaz: membrán módszerrel és fluoreszcens módszerrel.Tehát mi a különbség a kettő között?
1. Membrán módszer (más néven polarográfiai módszer, állandó nyomású módszer)
A membránmódszer elektrokémiai elveket alkalmaz.Félig áteresztő membránt használnak a platina katód, az ezüst anód és az elektrolit kívülről történő leválasztására.Normális esetben a katód szinte közvetlenül érintkezik ezzel a fóliával.Az oxigén a membránon keresztül diffundál a parciális nyomásával arányos arányban.Minél nagyobb az oxigén parciális nyomása, annál több oxigén fog áthaladni a membránon.Amikor az oldott oxigén folyamatosan áthatol a membránon és behatol az üregbe, a katódon redukálódik, és áram keletkezik.Ez az áram egyenesen arányos az oldott oxigén koncentrációjával.A mérőrész erősítő feldolgozáson megy keresztül, hogy a mért áramot koncentrációs egységgé alakítsa.
2. Fluoreszcencia
A fluoreszkáló szonda beépített fényforrással rendelkezik, amely kék fényt bocsát ki és megvilágítja a fluoreszkáló réteget.A fluoreszkáló anyag gerjesztés után vörös fényt bocsát ki.Mivel az oxigénmolekulák energiát vonhatnak el (kioltó hatás), a gerjesztett vörös fény ideje és intenzitása összefügg az oxigénmolekulákkal.A koncentráció fordítottan arányos.A gerjesztett vörös fény és a referenciafény közötti fáziskülönbség mérésével és a belső kalibrációs értékkel való összehasonlításával kiszámítható az oxigénmolekulák koncentrációja.A mérés során nem fogyaszt oxigént, az adatok stabilak, a teljesítmény megbízható, nincs interferencia.
Elemezzük mindenki számára a használatból:
1. Polarográfiai elektródák használatakor legalább 15-30 percig melegítsen kalibrálás vagy mérés előtt.
2. Az elektróda oxigénfogyasztása miatt az oxigén koncentrációja a szonda felületén azonnal lecsökken, ezért mérés közben fontos az oldat keverése!Más szóval, mivel az oxigéntartalmat oxigénfogyasztással mérik, szisztematikus hiba lép fel.
3. Az elektrokémiai reakció előrehaladása miatt az elektrolitkoncentráció folyamatosan fogy, ezért szükséges a rendszeres elektrolit adagolás a koncentráció biztosításához.Annak érdekében, hogy a membrán elektrolitjában ne legyenek buborékok, a membránfej levegőjének felszerelésekor az összes folyadékkamrát el kell távolítani.
4. Minden elektrolit hozzáadása után új kalibrációs műveletet kell végezni (általában nullpont kalibrálás oxigénmentes vízben és lejtő kalibrálás levegőben), majd ha az automatikus hőmérséklet kompenzációval rendelkező műszert használják is, akkor is közel kell lennie. -hoz Jobb, ha az elektródát a mintaoldat hőmérsékletén kalibráljuk.
5. A mérési folyamat során nem szabad buborékokat hagyni a félig áteresztő membrán felületén, különben oxigénnel telített mintaként fogja olvasni a buborékokat.Nem ajánlott levegőztető tartályban használni.
6. A feldolgozási okok miatt a membránfej viszonylag vékony, különösen könnyen átszúrható bizonyos korrozív közegben, és rövid élettartamú.Ez egy fogyóeszköz.Ha a membrán sérült, ki kell cserélni.
Összegezve, a membránmódszer az, hogy a pontossági hiba hajlamos az eltérésre, rövid a karbantartási időszak, és az üzemeltetés is zavaróbb!
Mi a helyzet a fluoreszcens módszerrel?A fizikai elvből adódóan oxigént csak katalizátorként használunk a mérési folyamat során, így a mérési folyamat alapvetően mentes a külső beavatkozástól!A nagy pontosságú, karbantartást nem igénylő és jobb minőségű szondákat a telepítés után alapvetően 1-2 évig felügyelet nélkül hagyják.Valóban nincsenek hiányosságai a fluoreszcens módszernek?Természetesen van!
Feladás időpontja: 2021. december 15