Milyen alapelveket kell elsajátítani a vezetőképesség-mérő használata során? Először is, az elektróda polarizációjának elkerülése érdekében a mérő egy nagy stabilitású szinuszjelet generál, és azt az elektródára vezeti. Az elektródon átfolyó áram arányos a mért oldat vezetőképességével. Miután a mérő a nagy impedanciájú műveleti erősítőből érkező áramot feszültségjellé alakítja, a programvezérelt jelerősítés, a fázisérzékeny detektálás és szűrés után megkapja a vezetőképességet tükröző potenciáljelet; a mikroprocesszor a kapcsolón keresztül kapcsol, hogy felváltva mintavételezze a hőmérsékletjelet és a vezetőképességjelet. A számítás és a hőmérséklet-kompenzáció után a mért oldatot 25°C-on kapjuk meg. A vezetőképesség értéke az adott időpontban és a hőmérséklet értéke az adott időpontban.
Az ionokat a mért oldatban mozgató elektromos mezőt a két, az oldattal közvetlenül érintkező elektróda hozza létre. A mérőelektróda párnak vegyszerálló anyagból kell készülnie. A gyakorlatban gyakran használnak olyan anyagokat, mint a titán. A két elektródából álló mérőelektródát Kohlrausch-elektródának nevezik.
A vezetőképesség mérésénél két szempontot kell tisztázni. Az egyik az oldat vezetőképessége, a másik pedig az oldatban lévő 1/A geometriai viszonya. A vezetőképesség az áramerősség és a feszültség mérésével határozható meg. Ezt a mérési elvet alkalmazzák a mai közvetlen kijelzős mérőműszerekben.
És K=L/A
A——A mérőelektróda effektív lemeze
L——A két lemez közötti távolság
Ennek az értékét cellaállandónak nevezzük. Ha az elektródák között homogén elektromos tér van, az elektródaállandó geometriai méretekkel számítható. Amikor két, 1 cm2 területű négyzet alakú lemezt 1 cm távolságra elválasztunk egymástól, elektródát alkotva, ennek az elektródának az állandója K=1cm-1. Ha a vezetőképesség értéke ezzel az elektródapárral mérve G=1000μS, akkor a vizsgált oldat vezetőképessége K=1000μS/cm.
Normál körülmények között az elektróda gyakran részlegesen nem homogén elektromos teret képez. Ilyenkor a cellaállandót standard oldattal kell meghatározni. A standard oldatok általában KCl-oldatot használnak. Ez azért van, mert a KCl vezetőképessége nagyon stabil és pontos különböző hőmérsékletek és koncentrációk mellett. A 0,1 mol/l KCl-oldat vezetőképessége 25°C-on 12,88 mS/CM.
Az úgynevezett nemhomogén elektromos tér (más néven szórt tér, szivárgási tér) nem állandó, hanem az ionok típusával és koncentrációjával függ össze. Ezért a tiszta szórt térrel rendelkező elektróda a legrosszabb elektróda, és egyetlen kalibrációval nem képes kielégíteni a széles mérési tartomány igényeit.
2. Mi a vezetőképesség-mérő alkalmazási területe?
Alkalmazható területek: Széles körben alkalmazható a vezetőképesség-értékek folyamatos monitorozására olyan megoldásokban, mint a hőerőművek, műtrágyák, kohászat, környezetvédelem, gyógyszeripar, biokémiai anyagok, élelmiszeripar és csapvíz.
3. Mekkora a vezetőképesség-mérő cellaállandója?
„A K=S/G képlet szerint a cellaállandó (K) meghatározható a vezetőképesség-elektróda vezetőképességének (G) mérésével bizonyos koncentrációjú KCL-oldatban. Ekkor a KCL-oldat vezetőképessége (S) ismert.”
A vezetőképesség-érzékelő elektródaállandója pontosan leírja az érzékelő két elektródájának geometriai tulajdonságait. Ez a minta hosszának aránya a két elektróda közötti kritikus területen. Közvetlenül befolyásolja a mérés érzékenységét és pontosságát. Az alacsony vezetőképességű minták mérése alacsony cellaállandókat igényel. A nagy vezetőképességű minták mérése magas cellaállandókat igényel. A mérőműszernek ismernie kell a csatlakoztatott vezetőképesség-érzékelő cellaállandóját, és ennek megfelelően kell módosítania a leolvasási specifikációkat.
4. Mekkorák a vezetőképesség-mérő cellaállandói?
A kételektródás vezetőképesség-elektróda jelenleg a legelterjedtebb vezetőképesség-elektróda típus Kínában. A kísérleti kételektródás vezetőképesség-elektróda szerkezete az, hogy két platinalemezt szintereznek két párhuzamos üveglemezre vagy egy kerek üvegcső belső falára, hogy beállítsák a platinalemez területét és távolságát, így különböző állandó értékekkel rendelkező vezetőképesség-elektródákat lehet előállítani. Általában K=1, K=5, K=10 és egyéb típusok léteznek.
A vezetőképesség-mérő elve nagyon fontos. Termék kiválasztásakor a jó gyártót is ki kell választani.
Közzététel ideje: 2021. dec. 15.