Az áramlásmérők széles körben alkalmazhatók az automatizálási iparban, különféle közegek, például víz, olaj és gáz mérésére. Ma bemutatom az áramlásmérők fejlődéstörténetét.
1738-ban Daniel Bernoulli a differenciálnyomás-módszert alkalmazta a víz áramlásának mérésére az első Bernoulli-egyenlet alapján.
1791-ben az olasz GB Venturi tanulmányozta a venturi-csövek használatát az áramlás mérésére, és publikálta az eredményeket.
1886-ban az amerikai Herschel a Venturi-szabályozást alkalmazta, hogy a víz áramlásának mérésére alkalmas, praktikus mérőeszközzé váljon.
Az 1930-as években jelent meg a folyadékok és gázok áramlási sebességének mérésére szolgáló módszer hanghullámok használatával.
1955-ben bevezették a Maxon áramlásmérőt, amely az akusztikus ciklus módszerét alkalmazza a repülőgép-üzemanyag áramlásának mérésére.
Az 1960-as évek után a mérőeszközök a precízió és a miniatürizálás irányába kezdtek fejlődni.
Az integrált áramköri technológia fejlődésével és a mikroszámítógépek széles körű alkalmazásával az áramlásmérés képessége eddig tovább javult.
Ma már léteznek elektromágneses áramlásmérők, turbinás áramlásmérők, örvényáramlásmérők, ultrahangos áramlásmérők, fémrotoros áramlásmérők és fúvókás áramlásmérők.
Közzététel ideje: 2021. dec. 15.